Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bemutatkozás

2011.01.05

 

131.jpg

Vancskó Cecília vagyok, biológia-testnevelő szakos tanár. 1991 decemberében olvastam el Bánhegyi Gábor Csecsemők találkozása a vízzel című könyvét. A megismert gyakorlatokat akkor kéthónapos kislányommal, Rékával fél éven keresztül szorgalmasan gyakoroltuk. 1992 nyarán hallottam először Karsay Ferencről, aki uszodában foglalkozik csecsemőkkel. Szeptemberben felvettem vele a kapcsolatat, és egy éven keresztül jártam hozzá Budapestre megtanulni a módszert. Alkalmam volt arra is, hogy ott foglalkozásokat vezessek.
1994 szeptemberében nyitotta meg kapuit a Lakitelki Népfőiskola Uszodája – ma Gyarmati Dezső Tanuszoda. Itt kezdhettem el az önálló munkát. Második kislányom, Kata ekkor volt 5 hónapos. Sok új gyakorlatot kísérletezhettem ki vele.
2005 tavaszától nyílt lehetőségem Kecskeméten és Ballószögön is foglalkozásokat tartani. Ekkor már terhes voltam harmadik kislányommal. Azóta elsősorban babaúszással foglalkozom. Zita megszületése újabb lendületet adott a gyakorlatok gyors fejlesztésére, ami a sokéves munka során folyamatosan is zajlik.
2008 januárjától már Kiskunfélegyházán is tartok foglalkozásokat. Egyre többen jönnek vissza hozzám második, harmadik gyermekkel. Ez nagy örömmel tölt el. Így megfigyelhetem azt is, hogy a foglalkozásaimon részt vett babák hogyan fejlődtek. 
Az eltelt 22 év során több sérült babával is foglalkoztam – Down-szindrómás, végtaghiányos, mozgáskorlátozott. Róluk sokkal több visszajelzést kaptam. Egyértelműen megállapítható, hogy a babaúszásomon részt vevő csecsemők fejlődése eredményesebb, látványosabb volt azokkal a babákkal szemben, akiknek nem volt lehetősége a foglalkozásaimon az általam kifejlesztett gyakorlatokat elsajátítani.
Ez megerősített abban, hogy mind az egészséges, mind a sérült babák fejlődésére nagyon jó hatással van a babúszás, ezért mindenkit szeretettel várok a foglalkozásokra!